Posted by
Posted in

Toldi Miklós szobrához

Edit Szabó : Toldi Miklós szobrához “Toldi Miklós képe úgy ragyog fel nékem, ” senki sem hinné el, mostoha legényke saját szorgalmán emelkedett magasra, törtető bátyja elleni nagy harcban. Emberséget tanult a jobbágyok között, keze munkája után kapott betévőt, teste erősödött, hiszen nem kímélte, erejét mindenben keze kifejtette. Általa emelkedett megillető helyre, erejét és vitézségét […]

Posted by

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – az Irodalmi Rádióval

Szerkesztőségünk részt vett a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2019. április 25-28. között a Millenárison. Standunk: B épület, galéria, G5 Megnyitó: 2019. április 25., csütörtök, 15.00 Kiemelt, a könyvfesztiválra készült kiadásunkban megjelenő szerzői kötetek: Versek: Bajzikné Panni: A tollat kezembe vettem Bodó Csiba Gizella: ARANYpor Boross Teréz Ilona: Legmélyebb B. Torda Hajnal: Szívem szilánkjai Dobos Andrea […]

Posted by
Posted in

Irigység 3

Irigység3. Lidérces álmok ölelik át gondolataim Emberi gyarlóságok mik körül járják képzeletemet A Sátán Káin képében szülte az irigységet Ezzel ölé meg az emberben a békességet A szomszéd kertje mindig zöldebb Erszénye a kapzsiságtól mindig kövérebb Igy az irigység mételye száll közéjük Talán birokra is kelnek,még azt is megéljük A gyors érvényesülés az irigységnek áldozata […]

Posted by
Posted in

Ki vagyok én?

  Ki vagyok én az élet víztükrén? A határnak éles peremén? Az örök búcsú szegletén? Ki vagyok én a múltnak díszletén? Túl a gyermek szerepén? A mának küszöbén? Ki vagyok én a holnap szőttesén? Lüktető remény az életnek hangszerén? Ki vagyok én túl a mindenség képzetén? Szilánkos költemény a betűknek rejtekén?

Posted by
Posted in

Ne számold az éveket

Edit Szabó : Ne számold az éveket Volt egyszer egy nagy csapat, nagyra törő álmokkal, személyes találkozások, ismerkedtek így a tagok. Egy embernek nagy volt célja, rengeteg pénz alapítványba, tehetségek ápolása, szervezése táboroknak. Egy személyben rendelkezett, burkoltan kért segítséget, saját néven birodalom, sok száz ezer számlájukon. Önteltsége igen megnőtt, nem kellettek a segítők, egyik ember […]

Posted by
Posted in

Fehér templom

Edit Szabó : Fehér templom Zöld pázsiton,lankás dombon kimagaslik fehér templom, harangtornya messzire lát, körül öleli csodás táj. Körbe veszi virágmező, fényes nap süt rá teremtőn, csenevész fák, bokrok között, utak hosszán éred el Őt. Ember keze hozta létre, boldogságot adja néked, betérhetsz Isten házába, áldást kérhetsz családodra. Birodalma csendességnek, nyugalmat kap tested-lelked, fogadd el […]

Posted by
Posted in

Öreg a Múltszázadban.

Kicsi volt és töpörödött. Dauert, körömlakot, nem ismerte. Bőre: ráncos, és száraz, És a teste? Azzal már , nem törődött! Lelkét, a sok éhes száj emésztette, De, becsülettel, mind felnevelte. Gondokkal, járványokkal, Fel vette a harcot, Egyetlen célja volt, A család mindig összetartson. Gyakran, sóvárogva mondta: Szeretnék jövőtökbe látni, vajon Nektek is ennyit kell küzdeni? […]

Posted by
Posted in

Oximoronos filozófia

Jól néznek ki, ezek a sík-virágos területek, Csak a látványt, óh, ha nem szaggatnák a magas hegyek. (Haiku) Színpompás határ, Ám tavaszkor felszántják. Rögök; sírhantok… * Rügyfakadás… mélységes, halotti csendben, Fű sarjadás sercegéssel… nagyon rendben. Szellő fuvallat, S fény ágon rügyet fakaszt. Dér rügyet fagyaszt… * Napnak a kezdő tüze, Telet végképp elűzze… Télben kikelet, […]

Posted by
Posted in

ÁLMATLANSÁG

Lépteim mögött a lomb összezárt, mint légszomjjal küzdő tüdőlebenyek, és megbolygatta a rejtőző gyász, az egymásba torkolló ösvényeket. A végzet kővázas fészkei mellett, lopódzott, suhant a rászedett idő, a holtak elküldték: már nem ismerlek, az élők nem sejtik, miért szerethető. Megálltam ott, hol a centrum pihent, az öröklét csálé tengelye alatt, egy zaklatott isten aludni […]