(bokorrímes)
Ültem egy padon, szembe láng felírat lebegett,
Sors bizony, kicsit sem kényezteti el az embert…
Az enyém is ily’, inkább nem tunyán… miszlikezett!
*
(sedoka)
Ragyogott a nap…
Hittem, hogy nem változhat;
Sötét lett, könnyem fakad.

A sors kétszínű,
Reményt kelt, majd elveszi,
Ad, vesz, csak játszik velem.
*
(10 szavas)
Lángolnék, ha tudnék, de a sorsom…
Legkisebb szikrát is eloltom.
*

(HIAQ)
Mindig csak gürcöltem,
Igyekezve… éltem legyen!
Jutalom fáradtság.
*
Mindenért, mim van…
Jól megküzdöttem érte.
Tálcán semmit sem kaptam.

Küzdelem a lét,
Megtanított a sorsom.
Magas árat fizettem…
*
Hiába igyekszem nagyon, fáradt vagyok,
Meleg nyári napon is megfagyok.
*

(3 soros-zárttükrös)
Tegnap a sűrű, bőrázón szitáló eső, ködként lelebegett,
Létem egész életemben ugyanígy, vérlázítón fenyegetett…
Tegnap a sűrű, bőrázón szitáló eső, ködként lelebegett.
*
Rongyos életem,
Foltozgatom szüntelen,
Vesző félben reményem.

Sorscsapásokat
Túléltem, ma is küzdök…
Érőm fogytán, hogy tovább?
*
Köd van, köd volt, köd lesz bennem.
Halálnapra nincsen tervem.
*

(oximoron 3 soros, zárttükrös –ben)
Sokszor elgondoltam, a láng felírat miért ott lebegett az utamban,
Talán segítene, ha beugranék a már rég betemetett kutunkba?
Sokszor elgondoltam, a láng felírat miért ott lebegett az utamban.
*
Ősz után, jő tél,
Hiába süt rád a nap…
Az élet, kínszenvedés.

Olyan ez, akár:
’’Eső után köpönyeg’’.
Ne várd, ami a múlté…
*
Nekem csak felírat a LÁNG,
az életem lekvár nélküli fánk…

Vecsés, 2018. szeptember 16. – Szabadka, 2019. március 16. – Mórahalom, 2019. február 2. – Kustra Ferenc – A bokorrímest, a HIAQ –t, a 3 soros-zárttükrös –őket én írtam. A sedoka –kat Jurisin Szőke Margit, címük:”Eső után köpönyeg”. A 10 szavasok; Farkas Tekla munkája!