Üvegggömb.
Rajta állok?
Benne vagyok?

Látok.

Mindenütt rácsok.
Rabiga,
Láncok.

Ordítok,
Fájok.
Álmok összetört szilánkjain állok.

Vér és könny
mar.
Gúzsba kötött a kar.

Menni!

Maradni!

Akar.

Ha van út merre visz?
Gyöngéd megalkuvás.

Jövőtlen a holnap
És azután.

Várok Rád,
De csak kurtán.

Az ígéret ajkadon
A tettek parlagon.

A befejezés végtelen.

Nélküled
Mi lenne
Nèlkülem

A képtelen
Gyökeret ver(t)
Létemen.

A boldogtalanság tehát:
Lételem.

/A lelkem börtönèből
Vágyaim
foglyaként
Istenem mondd,
van-e szabadulásom?/

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett…