Isteni fény
Fényként zuhan közénk,
figyelj, tétova Emberiség!
Figyelj a jelekre!
Ne menj el mellette,
mert általa üzenek.
Rossz úton jársz!
Nem hallod a világ baját,
süket fülek, némaság
bénitja az akarást.

Ábrándot adok a lelkednek.
Elűzöm a Sötétséget,
csak higyj bennem!
Zuhatag vagyok, mi fénnyel jár.
Istenség, mely palástjával
beborítja a világ baját.
De hinned kell a jóban!
Az örök változóban.
A fejlődés töretlen-
Nem menekülhetsz előle!

Fény és Sötétség
nincs egymás nélkül,
paradox a létezésük,
mégis szükségszerű.
Ellentétes erőként
tartják egyben a világot,
s az örök lázadó,
a Sötétség,
múló pillanat immár.
Lédikó
2018.04.18.

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek,…