Posted by
Posted in

Életen át

Szeretek itt lenni. Ez a hely békés, csendes, soha nem zavar meg minket senki. A hatalmas, öreg fenyő is pont úgy tökéletes, ahogy van, hiszen nyáron árnyékot ad, télen elfogja a süvítő szelet. A törzse jó erős, így bármikor megkapaszkodhatok benne, ha megbotlanék, de arra is jó, hogy nekitámaszkodjak, ha már elfáradtam. Az egyetlen, ami […]

Posted by
Posted in

Élet

  Valaki megkopogtatja a vállam. Idegesen pillantok fel a telefonomból, mert éppen egy videót bámultam, amiben állatokat mutattak vicces helyzetekben. Teljesen belefeledkeztem, és az érintés a vállamon megzavart. – Mit csinálsz? – kérdezi egy hatalmas, kék szempár tulajdonosa szinte mérgesen. Nem tudom mire vélni a kérdést, úgyhogy mielőtt válaszolnék, végigmérem az előttem álló emberkét. Óvodás […]

Posted by
Posted in

Vereség

Magas karfájú, puha párnákkal bélelt trónomon ülve bámulok le az előttem elterülő csatamezőre. Tökéletesen látok innen mindent. Látom saját hadseregem támadását, és az ellenfél válaszát is. Jó döntés volt ide, a palota tágas erkélyére helyezni a trónt. Én már nem tudok harcolni. A lábam alig bír el, karjaimban nincs erő, nem tudok lóra ülni, és […]

Posted by
Posted in

Reggel, tavasz tájt…

Kelet felől kissé borongós a pillanat, Amit láthatok én, talán csak egy villanat? Kelet felől kissé borongós a pillanat. Borongós az ég, Gomolyognak a felhők, Mégis fény jár át, meleg. Fény csillan, meleg… Hiába élnek felhők, Borús tájban remény jár. * Fülemben szinte hallom a felhők súrlódását, A hozzám vágyódó reggeli fény vágyódását. Tudom, simogatna […]

Posted by
Posted in

talán még kockát vetett…

talán még kockát vetett az isten mielőtt újjászületni engedett ki vigyázzon itt a földön engem mily hosszúra szabja az életet megjártam már én a hadak útját elfogyott rég a kenyerem java ha az ember múlt időkön túllát megérintheti jövője szava elmúlt sok tavasz újak jönnek talán hisz éveket jósol a pálmalevél remélem nem lesz társam […]

Posted by
Posted in

Ha

Figyelem, figyelem Eladóvá/kiadóvá vált Megüresedett törékeny 30-as szív és bérlője. Kis testi hibákkal. Egy, két, három -ki számolja- Úszógumival Itt-ott kusza recés fogakkal, Törpe lábbal, Loknival, kóccal, Egy minden bizonnyal Bájos, huncut mosoly alatt. Öniróniával, Akciósan! Vegye, vigye! 2019.04.21

Posted by
Posted in

2019.04.20

Üvegggömb. Rajta állok? Benne vagyok? Látok. Mindenütt rácsok. Rabiga, Láncok. Ordítok, Fájok. Álmok összetört szilánkjain állok. Vér és könny mar. Gúzsba kötött a kar. Menni! Maradni! Akar. Ha van út merre visz? Gyöngéd megalkuvás. Jövőtlen a holnap És azután. Várok Rád, De csak kurtán. Az ígéret ajkadon A tettek parlagon. A befejezés végtelen. Nélküled Mi […]

Posted by
Posted in

Húsvéti emlékek

Edit Szabó : Húsvéti emlékek Falun élő kis családunkban az öcsém és én voltunk gyerekek. Ahogy cseperedtünk, mindig eszembe jutott, miért nincs nekem egy bátyám, akire felnézhetek ? Kérdésemre feleletet adtak a szüleim : voltak, de a csecsemőkor nem válogat ! A körülöttem élő – velem hasonló korú gyerekek mind fiúk voltak, így lettem én […]

Posted by
Posted in

Alázat

Alázat Krisztus előtt a kifejezés, hogy alázat Vetekedett azzal a szóval, hogy gyalázat Ki bátortalan volt s meghunyászkodott, Ám nem találtak rá más magyarázatot Krisztus adta meg a szó igaz értelmét S ez nyújtja számunkra igaz értékét Hogy az emberi lélek kiüresítve magát Igy befogadhassa bibliai tartalmát Az alázat a kölcsönös megbecsülés Nem kísért meg […]

Posted by
Posted in

Tudj „nem”-et mondani!

Tudj „nem”-et mondani! – hangzik gyakran a tanítás. Ma már sokan így csinálják. Nem gondolva arra, milyen érzés annak, aki kapja.   Nem érek rá! Nem kérek! Nem adok! Nem segíthetek! Nem tudom!   Olyankor mi legyen, ha a „nem”-.ek mind egy helyre esnek? Olyan, mintha csak ott szakadna az eső, amerre én megyek.   […]