Azt, hogy mi lesz majd, ha rám terül a sötét,
Kérem és esdek, mondja meg még az alkony!
Nézek én a tükörbe, de ott is győz a sötét…
Már nem látok semmit, sötétség… múlik az alkony.

De esdek én, hogy az alkony előtt legalább legyen bíborfény!
Aztán ha láttam és végem, akkor már eltolhatnak a kordén…

Vecsés, 2014. március 19. – Kustra Ferenc