Posted by
Posted in

Hegedűszó…talán az élet

A tábor lassan elcsendesedett. Csak a vaskos drótkerítés tövében ötven méterenként álló oszlopokon világítottak a lámpák. A hatalmas kapu is zárva, ahol napközben ki és be jártak a teherautók, vitték a foglyokat a vasutat építeni. A hatalmas kapu előtt két őrszem állt, nyakba vetett géppisztollyal, kezük a ravaszon, hiszen foglyokat őriztek. Hadifoglyokat! Igaz most nem […]

Posted by
Posted in

ha megfogod kezét…

ha megfogod kezét tartsd erősen ne hagyd tévelyegni gyermeki lényét mert az a veszélyes ott a gödörben többé nem látja az igazság fényét többé nem látja az igazság fényét mert az a veszélyes ott a gödörben ne hagyd tévelyegni gyermeki lényét ha megfogod kezét tartsd erősen

Posted by
Posted in

csend borul…

csend borul az odvas fára képzelet szül szép álmokat felsejlő emlékek sora ködös jövő ont vágyakat csattog a fog idő foga beléd mar és húsod tépi ráncokat karmol arcodra a napod sem már a régi szél süvít a domboldalon eső veri itt a tájat érzés vibrál gondolaton talán rád még valaki várhat tépett vágyak törött […]

Posted by
Posted in

a lét a tét

pitypang deszantok szállnak a szélben szirmokat bont sok sárga kis virág harcol a létért ott lent a fűben hiszi hogy élhető ez a világ

Posted by
Posted in

Köszöntő 70. születésnapra

József Apánknak hetvenedik születésnapjára Hetven év mily gyorsan elszaladt, segítve tiporva a régmúlt vágyakat. Táncolunk még az élet színpadán, de lassul az ütem s véget ér talán, egykor de addig ünnepelünk. Kitárva kezünk, lelkünk és szívünk, feléd apánk, kik még itt vagyunk, reméljük még sokáig találkozunk. Tömzsi, szakállas, százhúsz kiló, ilyen voltál egykor “karcsú” ifjú. […]

Posted by
Posted in

süllyedő hajó…

süllyedő hajó mit dobál a tenger dőlt árbocáról a kötélzet szakad s fedélzetén a sok sok ember soha nem látja meg már a partokat hullám néha átcsap a hajótesten recseg a deszka szakad a vitorla néma borzalom fut át a testen ordítana a száj de nincs már hangja de fény dereng át most a zord […]

Posted by
Posted in

Köszöntő régi iskolám születésnapjára

régi iskolám a Kálvária téren idő távlatát évtizedekben mérem egykor befogadott itt az Alma mater mikor elbocsájtott még nem fogtam fel hogy iskolásnak lenni milyen jó dolog hol gond nélkül élni és tanulni tudok mire megértettem már öreg vagyok visszajárnék de már nem fogad nem lehet mást akar az agy a lehetőséget elszalasztottam mikor az […]

Posted by
Posted in

utópia

talán még csendet varázsol az ég itt hol a zaj szinte embertelen visszatérhet újra mi elmúlt rég s az ember nem lesz könyörtelen virágot hint majd a tél is talán senki sem fagy meg az utcai padon hisz az ember az ember oldalán segítő kezet nyújt minden napon mindez csak álom de jó elképzelni ha […]

Posted by
Posted in

dal száll a termekben…

az alma mater utoljára hangos dal száll a termekben padok felett ma az érzés is olyan magasztos a búcsúzás kényszere megérintett talán még vár rád egy másik iskola vagy a munkás élet útját járod agyadban kavargó emlékek sora a találkozást sóvárogva várod de ma még kezedben sok virággal halkan énekled a búcsúzók dalát nem cserélnél […]

Posted by
Posted in

csak emlék maradtál…

anyám oly sokszor mondanám e szót de másképp döntött a sors akkor régen mert megvonta tőlem mindazt a jót melyet tőled még jó anyám reméltem csak emlék maradtál és a sírodon hiába van ma is a sok sok virág nem játszik a napfény őszes hajadon gyenge karoddal már nem ölelsz át megöregedtem elszállt felettem s […]