Néha úgy érzem, olyan vagyok, mint anyám.

Megörököltem tőle néhány furi szokását.

Mondanám, hogy én tuti, de más vagyok.

Ám ahogy telik az idő, egyre csak ráhasonlítok.

 

Régen azt gondoltam, hogy nem jó, amit tesz.

Ahogy próbált nevelni, és ahogy bánt velem.

De most mégis azt mondom, amit tett egy hőstett.

Hogy nehezen, de embert faragott belőlem.

 

Jó emberré nevelt engem! Hálás köszönet neki!

Nehéz dolga volt velem, ezt nem vitatja senki.

Igyekezett nekem mindig csak a jót tanítani.

De gyerekként ezt nem akartam akkor érteni.

 

Anyám kemény asszony volt és keményen nevelt.

Belém verte, hogy maradjak mindig ember!

Ne játszmázzak, csak szeressek őszinte hittel.

Isten ezért megjutalmaz, valamikor, egyszer.

 

Hát most már nem bánom én, hogy hasonlítok rá!

Ha most élne, büszke lenne rám az én jó anyám.

Nem bántottam senkit, senkinek sem ártottam.

Egyenes gerinccel, máig ember maradtam.

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kolozsvári Csabáné Edit. 1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is…