Árnyékban

Tikkasztó melegben
fényvédő szemüvegben
szemembe lógó hajtinccsel
reszkető kezekkel
Mélyen magamba nézek
Üres lapokat idézek
Teleírhatnám ákom-bákommal
Kotorászhatnék egy üres tálban
Vitatkozhatnék apámmal, anyámmal
Megidézve emlékük a szeretetlángban
Míg tisztul a lelkem,tisztul értelmem
Árnyékba vonulok, hogy szünjön félelmem
Pereskedni akartam Istennel
A sok szenvedés mért van terhünkre
Miért gyilkol a magány
Miért kerülget az ármány
Miért hagyja az Úr
Hogy szóval, cselekedettel ostorozzák
Hogy orvul az árnyékból támadhassák
Hogy telehintsék Földünket Kálváriákkal
Hogy egyezkedni kelljen a sátánnal
Kérlek Uram pusztítsd el az árnyékot
Hogy ne rejthesse el a ránk zúduló hazugságot
Hogy az árnyék csak menedéket adjon
Hogy a hőség fogságban sokáig ne tartson

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…