Posted by
Posted in

Csalódás…

Hétköznapi pszichológia (10 szavas) Életünk nehéz, sőt kegyetlen is, Bármikor érhet csalódás… szeretetben is. * Az élet, sokszor nagyon is kemény, sőt talán nagyon fájdalmas. Sokszor kegyetlen a sorsunk és még szeretetben is csalódunk. De van olyan is, hogy egy jó időben jött csalódás alkalmas És Segítő, hogy életünkkel időben, jó irányba forduljunk. Egy figyelmeztető […]

Posted by
Posted in

Indulj el

Edit Szabó : Indulj el Balatonnak déli partján, fehér foltos ottan látvány, vitorlások gyülekeznek, kis hajók mind útra készek. Mezítlábas barna leány szemlélgeti, messze látván, badacsonyi domb integet, tó közepén társa lehet. Nem látszik a várakozás, inkább az a vágyakozás, kicsi hajó indulj messze, legyen meg az eredménye. Az én párom oly vakmerő, hullám hátán […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A történelem

Rózsa Iván: A történelem A történelem úgy ötven-százévenként, netán harmincévenként vagy még rövidebb időszakok során állandóan ismétli önmagát. És az éppen hatalomra kerülők, hatalmon lévők megpróbálják ilyenkor mindig átírni, újraírni, a maguk képére, ízlésére formálni. Tulajdonképpen mindig ugyanazok a folyamatok zajlanak, ugyanazon koreográfia, ősi trükk szerint; csak az aktuális folyamatban résztvevők neve éppen más. Valaki […]

Posted by
Posted in

Nekem is volt apám

Apám volt, kit gyermekkoromban a legjobban szeretettem, Néztem is mindig, hogy mit, hogy csinál, most is pont így követem. Nekem ő volt az Istenem, ha egyszer ennyire szerettem… * (Septolet) De a sors, genyó Nincs apropó! Anyám kidobta, Ez… sorsa. Én maradtam Meghasonlottam, Haldokoltam… * Apa nélkül eltört az életem, Anyám is okozta a végzetem. […]

Posted by
Posted in

Apám

Míg kisfiúként éltem, Apám volt az istenem… Még mindig nagyon szerettem, Amikor serdülő lettem! Mire családos, felnőtt fia lettem, Apám lett a legnagyobb ellenségem… Már régen meghalt, eltemettem… Épp-hogy engedték… eltemessem! Ma volna a születésnapja, hogy köszöntsem? Ne várják, hogy a lelkemben is eltemessem… Vecsés, 2019. június 10. – Kustra Ferenc (Néhai Kustra Ferenc sz; […]

Posted by
Posted in

A fény

Mikor a Pirkadat útjára tér az Idő, Mikor az Ébredés szemedre eljő… Amikor Imára van napjaidban igény… Elkezd Lelkedbe szűrődni a Fény!…   Ahol a madarak dalában Zene szól, Csak Szépet hallasz, és csupa Jót… Mikor pattogzás kukucskál Fák rügyén… Elkezd a Lelkedbe szűrődni a Fény!…   Mikor fejedben Esőkoppanás csendesül… Mikor a Napsugár a […]

Posted by
Posted in

Apeva csokor

Apeva csokor Nyár izzó melege rám telepszik most, egyfolytában. Tűz éget messziről érzem megfog lángoló parázs. Jött majd ment, hirtelen szárnyra kelt hűs áram oly gyorsan. Egy eső csepp esik fehér felhő dús pereméről.

Posted by
Posted in

Indulj el!

Az édesanyám más, mint a többi, szívét a bánat örökké gyötri. Ez igazából belőlem fakad, mert ajkamon nem járnak a szavak.   Szemébe szomorúság költözött, lelke nem ismeri az örömöt. Gyakorta csak azon gondolkodik, hogyan segíthetne sorsomon itt.   Tehetetlenség emészti folyton, nincs neki perce se, hogy nyugodjon. Minden vágya, hogy én olyan legyek, mint […]

Posted by
Posted in

Becsületleltár

Ez így nem egészen becsületes – jelentette ki a kolléga, mikor kiderült, hogy az egyik munkatárs korábban lépett le, mikor megtudta, hogy nincs bent a főnök (Értsd: nem volt lebukás veszély.) Nem egészen? No de várjunk csak! A becsületességnek vannak fokozati és fokmérője? Vagyis lehet valaki kicsit becsületes és lehet nagyon? S akár lehetne ragozni […]

Posted by
Posted in

Túlsópart

Túlsópart Átviszem a szerelmet a túlsó partra a lelkemben, szavaimban tartva, öröklétet adva minden sóhajtó, zengő szónak. Víz nem oldja, szél nem hordja, föld ha lepi, csak fedi… De a tűz, amelyből született, a tűz, amelyből vétetett, az veszélyes! Átviszem, hogy túléljen mindent, ami kétséges, mindent, ami bizonytalan, mindent, ami viszonytalan, éljen, amíg élhet, a […]