Kristófné Vidók Margit

Ajándékba kapott idő

 

Még őrzöm a lopott idő emlékét,

nem szégyellem most szívem gyengeségét,

mert újra hinni kezdtem az álmokban,

ám könnypatakok gyűltek szemárkokban.

Szeretnék feledni fájó, gondokat,

midőn az élet szépségtől fosztogat,

de félek, mit hoz a száguldó jövő,

a percek, és az órák mind cselszövők.

Néha járatlan utakon kell menni,

a szeretet fényénél megpihenni,

hinni az újrakezdést, a szerelmet,

a szíved dobbanását, mi melenget.

Kaptunk egy esélyt az élet színpadán,

mesés pillanat a végzet karzatán,

nem kellenek már a bódító szavak,

csend zenéjére, tűnő gyönyör kacag.

Most állj meg! – csodáld e váratlan kincset,

ajándékba kaptuk az időt,- ingyen,

őrizd a mozdulatokat, perceket,

rejts el szívedben, én is elrejtelek.

2018.05.11.

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán…