Felhők vadul tobzódnak!
Megjött a villámlás és zápor.
Nap boldogan süt.
Ragyog a Nap, levegő izzik,
Távolban dörög és villámlik.
*

Az esőillat terjeng.
Száraz minden és oly’ portalan.
Árok, vízzel telt.
Kósza felhőkből zápor hullik,
Álmából a kutya felugrik.
*

Jól megkérgesedett az,
Idős, nagyon terebélyes fa.
Eső csak, hull rá.
Tömörülnek riasztó felhők,
Nem hízelgők, félelemkeltők.
*

Rémes, fekete felhők,
Bódítóan szépek, nyugodtak.
Leszakad az ég…
Morc-szürke felhők földig érnek,
Zuhatag, szomját oltja földnek.
*

Mesés, nagy vihar után,
Felhők, fürgén-gyorsan oszlanak.
Szivárványos ég.
Napfény bomlik páracseppeken,
Szivárvány ível derűs égen.
*

Az esőcsepp, új fényben
Fürdik, levelet kicsit ölel.
Szárító meleg.
Esőcsepp csillog fák levelén,
Hangya fut hűs nedűt keresvén.

Vecsés, 2019. június 8. – Szabadka, 2019. június 17. – Kustra Ferenc – Hairon –t én írtam, alá a verset Jurisin Sz. Margit, a vers címe: Nyári zuhé (Ez a haironix)
A haikuból a hairont és a tankából a haironix -ot, én fejlesztettem tovább. Szótagszám 7-9-5-9-9 Más változás nincs.