Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A pokol bugyraiban

Rózsa Iván: A pokol bugyraiban A pokol bugyraiban nagy a tolongás: Nagy a helyezkedés, az izgalom, a szorongás. „Én kevésbé vagyok bűnös, mint itt bárki más!” – Ordítja a tömeggyilkos, „jutalma”: forró üstben fortyogás. Budakalász, 2019. június 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az utolsó ítéletkor

Rózsa Iván: Az utolsó ítéletkor Az idő-hullámok szeretet-hullámokká szelídülnek… A végtelenbe vetett remények, lám megtestesülnek… A bűn bérencei örök kárhozattal szembesülnek… Az utolsó ítéletkor a jók végre megdicsőülnek… Budakalász, 2019. június 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A lét-hajó

Rózsa Iván: A lét-hajó Idő-hullámokon lét-hajó ring… Az ember élete, korán levetett ing… Ki lehet tán mosni, nem túl piszkos? Megtisztulhat bárki, ki nem volt gyilkos… Budakalász, 2019. június 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az idő és a lét

Rózsa Iván: Az idő és a lét Idő-hullámok közt elvész a lét… Idő-cunamit túléli, ki sohasem vét… De hát nincs ilyen ember, ki éli ezt túl?! Az idő túlpartjáról fizetett értünk az Úr… Budakalász, 2019. június 29.

Posted by
Posted in

A csendem az enyém?

Elmélkedés Európai stílusú tankában… Engemet szeret A csend, össze is bújunk. Így, ketten vagyok? Ölel, visszafog s csitít Lelki bánatot tompít. * Csendes éj szétmar! Magány sötét, urizál. Egyedül… lét, győz! Csendem, éjben ijesztő, Magányom oly’ dermesztő. * Új veszekedés, Este bor, éjjel a vágy! Majd, csendben cigi. Csendben izzik fájdalom, Csellengő füsttel oltom. * […]