Rózsa Iván: A nyáj

A birkanyáj befelé pulzál. A centripetális erő a nyáj szélére löki a gyengéket, és az átlagtól eltérőket. Őket, a leszakadókat, tépik szét először a farkasok…
A nyáj könnyen terelhető: elég hozzá egy-két puli vagy más pásztorkutya. A kutyák engedelmeskednek a pásztornak, a juhok pedig a kutyáknak…
A nyáj szürke, átlagos egyedekből áll. Nincsenek itt egyéniségek, ha lennének is, hamar kitaszítaná őket a csak a megszokottat ismerő többség, a massza…
A nyáj szívesen átadja a döntés jogát és felelősségét másnak: például a pásztornak és kutyáinak. Döntsenek ők vészhelyzetben!
A nyáj könnyen megtéveszthető. Néha megesik, hogy vakon bíznak a pásztorukban, akiről viszont később kiderül, hogy a farkas legjobb barátja…
A nyájat összetartja azért a nyájszellem: idomulni, simulni, lapulni kell. Nem kidugni a fejed a tömegből, legelj együtt a többiekkel!
A nyáj a rossz értelemben vett túlélésre számít. Erre játszik. Rábízza magát teljesen a pásztorára, aki vissza is élhet a helyzettel: feláldozhatja a nyáját a farkasnak…
Mit is mondjunk; meg is érdemlik a birkák gyávaságukért a sorsukat! Csak sokszor azokat is érinti a dolog, akik nem tagjai a nyájnak, sőt az ide tartozókat meg is vetik. Nos, értük már tényleg kár!

Budakalász, 2019. július 7.

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. "Pécsett születtem 1959. május 27-én, az ikrek jegyében. Általános iskolában matematika tagozatos…