Reccsenve reped szét felettem
az ég fekete szövete.
Róla a csillagok, mint meglazult gombok,
hullnak alá.
A repedésen átfolyik
valami egészen más.
Összefogom, fonallá sodrom,
s térdre rogyva kötöm belőle
az új Messiást.
Reccsenve reped szét felettem az ég fekete szövete. Róla a csillagok, mint meglazult gombok, hullnak alá. A repedésen átfolyik valami egészen más. Összefogom, fonallá sodrom, s térdre rogyva kötöm belőle az új Messiást.