Fáradtan rebegi esti imáját a mai nap,
szertefoszló érzéseim árnya ölbe kap.
Merengek a júniusi nyárban szertelen,
gyáva ábránddal agyamban szüntelen.

Csillámporon keresztül nézem a tájat,
a fák közt megbúvó villanypóznákat.
Frissen kaszált fű illatát hozza a szél,
csodás természet de jó, hogy kiöltöztél.

Varázslatos ma a gondűző hangulatom,
vágyom arra, hogy szeressenek nagyon.
Csókokat küldök én a halovány arcokra,
felvértezem magam a holnapi kalandokra.

Pezsgőt iszik velem ma a gondtalan élet,
lábbal tiprom a féltve intő bölcsességet.
Bohóc álarcom felöltve nevetek a világra,
fütyülök én a hosszan sorolt hibákra.

Az éj takarója kinyújtja bársonyos kezét,
küld magával egy álomba ringató zenét.
Se vége, se hossza nincsen ennek az útnak,
holnap odaadom tegnapját a múltnak.

Hegedűs Adriana az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten láttam meg a napvilágot és azóta is Budapesten élek.Tanulmányaim befejezése után…