Sorok az őszelőről, versben, apevában és haikuban. Augusztus végén járunk, az éj, hűvösségét jelzi… Az éji hűvösség az ősz közeledtét előjelzi. Nyár Végét Járja már. Éjjel elkel Lenge takaró. Hűvös éjszakák, Űznek nyári álmokat. Ősz nyugtalan… vár. * Csillagok most is vannak, sok fénytelenül ragyog, És a fűben már kevés szentjános bogár csillog. Éj Fénye […]
Gyertyaláng pislákoló, táncoló Sejtelmes fényénél Szerelmes versemet írom. Az éjszaka sötét fátyla Beborítja a Mindenséget. Lelkemben viszálykodnak A kielégítetlen, gyönyörű álmok. A falon most ijesztő árnyak Rendezetlen sorokban vonulnak, Szinte hallani vélem a lépések neszét. A csend őrjítően zajong agyamban: Veled együtt fejemből, Lidérc szárnyakon Minden gondolat elszáll. Az álom-manók rátelepednek szememre, Tarkómra kulcsolom kezem. […]
A messzi távolból, hegedű Kesergő sírását hozza a szél, Annak lelke az együttérzés fájdalmától, Már csak lágy szellőként Hord hangot felém. Kecses testén a vonó, Csodálatos angyali hangon, Simogatóan,búsan mesél. Síró lelke a kedves gordonkáról Szerelmes emlékeket idéz. A gordonka teste és élte Derékban eltörött, s koporsójában: Végleg a tokjában fekszik . A duett a […]
Engedd a fénynek, hogy megsimogasson, Hagyd a szellőt, hadd borzolja a hajad! Locsold a virágot, s bimbója fakad, Tartsad a szerelmet mindig parázson! Szeresd, ki veled tart a Te utadon, Gyönyörködj a hajnalban mikor pirkad, Örülj a Napnak, hogy újból Rád virrad, S tudd: sok társad él ezen a világon! Az élet szépsége rajtad is […]
Szállj fel büszke, nagy madár, jelképe szabadságnak, Röpülj a tenger- és égbolt között, vidd hírül igazságnak! Hirdesd- Sas- , hogy van tudatban az égben szabadság, S van a Földön a fejekben bizalmatlanság! Tudasd, hogy itt lent még élnek békére vágyó emberek! Ők szabadságra vágynak, s élnek velük gyermekek. Add hírül, hogy sok helyütt inogva áll […]
Emlékeimben gyönyörködöm, Szívemben simogató meleget érzek, Kint a lombok közt épülnek a fészkek, Arcomra kiült a boldog öröm. Szikrázó narancssárga fények ölelkeznek, Szemembe kacsintanak, s gyorsan elillannak, Rigófütty ébresztett: hajnali dalosai a tavasznak, Lelkemben ők húrokat pengetnek! Alszanak már a csillagok, Fénylő szemüket szerelem- fátyol takarja, Lelkük melegét a tündöklő Nap vigyázza, S estére születnek […]
Kocsmában ül a bánat, Kettétört életét borba fojtja, Vigasz nélküli lelkét könnye áztatja, Társult vele a kárhozat! Hej! Mikor zöld volt a határ, Faluvégen szedtük a kék ibolyát, Csókos szádat csókkal simogattam, S örömömben a “nagybőgőbe beugrottam”! Hej! “Te rongyos élet”, Mit tettél velem? Elengedted Kedvesem, S elhagyott reménységem! Kocsmából távozik a bánat, Sírkert lelke […]
I.rész : Emlékek szívébe bújt szeretetünk, Felejthetetlenül elmúlt oly sok év! Az én hajóm úszik, s Neked ott a rév: Külön- külön szárnyal már a mi lelkünk. Sikertelen küzdelem volt életünk. Szerelem volt, s benne is a kellő hév, Mégis Rád fente kaszáját ” ez a név” : Így megszakadt boldog létünk! Nem volt választás, […]
A magyar haza zászlaját Emeld magasra ahol élsz, Zengd mindenfelé himnuszát, Vess el mindent, amitől félsz! Nyisd meg a szíved kapuját, Áramoljon lelked fénye, Add […]
Csendesen elmúlik az éj, Sötétség varázsa elszáll, Feledésbe merül a kéj, S a volt álomkép továbbáll. Őseimből senki sem él, Szívem fájlalja a múltat, Eszem békés jövőt remél, S nem látom az oda utat. Egy ideális világban A népek testvérként élnek, Gyermekáldás vigalmában Az ő jó sorsukban hisznek. Jövő építése a cél, Alapja : családszeretet. […]