Bolondos nyári szél

A nyári szél oly zaklatott,
meglökte épp az ablakot,
beslisszant és kikönyökölt,
minden helyet megörökölt.

Egy ideig most bent marad,
azt mondják neki: nincs harag!
tisztelik is mint egy urat –
csak vinné már ki a huzat!

Megmozgat minden porcikát
nyomában táncos porcicák,
nem lesz itt semmi hajcihő,
szakadt ruha, balettcipő.

A csillár most a hintaágy,
kipróbált cucc, s tán mintavágy,
üvegburába beleül,
s himbálózik alul,felül.

Megunta már ezt a helyet,
az erkélyen át kimehet,
meg is teszi, és elrohan,
s bolondozik nagy boldogan.

2019.07.23.

Ligeti Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Miért is írok verset?Szeretem a verseket!Megérintenek. Valamit adnak nekem, miközben gondolataim zsongó…