Örömében nótáját fütyörészve,

szőttes tarisznyát a vállára vetve.

Elindult Matyi felfedező útra,

az otthoni világot már megunta.

 

Tartott már a nyári szünet javában,

mikor nem szeretett lenni magában..

Döntött, ahogy a mesében olvasta,

útját városról városra folytatja.

 

Tűzött már a nap sugara magasan,

nem segítette őt a haladásban.

Csurgott le az arcán a víz vastagon,

a kalap a fejét forralta agyon.

 

Kiált a karja, megfájdult a lába,

nehézkesen jutott tovább a távba.

Egyre csak szomjasabb és szomjasabb lett,

az üres tarisznyája nehezedett.

 

Messze került már szülőfalujától,

de nem látszott új város a határból.

Szerencséjére arra járt a szomszéd,

jól esett neki az otthoni ebéd.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…