Edit Szabó : Egy csésze kávé

.
Vendéglő teraszán tündököl a szépség,
álomszép formában hófehér jelenség,
asszony ül székében csipkés ruhájában,
abroszon felszolgált, gyönyörű pohárban
kávéja illatoz, fogyasztásra várva.
.
Nem látni a szemét, mire is gondolhat,
fekete szemüveg,keresztben a lába
sötét haját magasan kontyba csavarta,
egyenes háttal ül ugyan mire várhat,
öröme- bánata elvész a világban.
.
Asztalon táskája, mi is lehet benne,
baráti emlékek,vagy szerelem jelképe,
üres pezsgős üveg másról árulkodik,
társa most a magány, vele viaskodik,
gondolatában minden sokasodik.
.
Eszményi szépségben egyedül maradt,
lehetetlenség, ám emberi gondolat,
indulhat új útra, újra egymagában,
erősítve lelkét, még a kávé várhat,
ereje végtére önmagában állhat.
.
Bőcs,2019.09.01.

.

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve.…