Féltékeny az ég, csak szemlélődik ridegen

 

Féltékeny az ég, csak szemlélődik ridegen,

Csúfondáros kedvel, mint a legtöbb idegen,

Mint a határban kint rekedt tavaszi eső,

Mint a száraz szomjas föld, mely csak haszonleső.

 

A hold árva madárként tengődik kenyerén,

Patak alján, vízmosásban, a fák tetején,

Kötve gyászkoszorút az ég horizontjára,

Csakhogy a figyelmet irányítsa magára,

 

Árnyékos messzeségből bontakoznak felhők,

Kora őszi víg napokra várnak, mint sellők,

Bujkálva, mint a folyó csendes csobogása,

 

Szerelmet hűtve, hogy ne legyen lobogása,

Sokan nézik arcát, fásultan, jéghidegen,

Ez tükröződik vissza a szabad vizeken.

 

  Bolgárfalvi Z Károly az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1954. szeptember 24-én, értelmiségi családban. Apám a Budapesti Műszaki…