Hajnali hideg ráz már az erdőn,

pedig a szél pihen még hízelgőn.

Szóródik a víz a növényzetre,

itt csak a köd ölel át most engem.

 

Cseppen bőrömön a nyirkos pára,

előcsalogatója náthámnak.

Hirtelen hűlés karja nyúl értem,

jobb lenne most szerelmem ölében.

 

A csend uralgatja a fák közét,

elvitte a madárnép a zenét.

Csapatostul vándorútra keltek,

egyedül vagyok, nincs senki velem.

 

Átjárón áll a küzdő természet,

vetíti a ködös reggeleket.

A kellemben bizton bizakodom,

mert te enyhíted a rideg sorsom.

 

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…