Fekete fátyol ült a tájra,

hogy éjfél legyen, alig várta.

Nesztelen libbent ki a kapun,

hogy átsurranjon a kis falun.

 

Már csak a telehold világít,

csillagok kacsingatnak kicsit.

A tóparthoz szaladva jut el,

társa messze, aggódva figyel.

 

Táncos tücskök ciripelése,

a falevelek zizegése,

hangzavart kelt az éji csendben,

nem elég neki a félelem.

 

Hátra még néhány apró lépés,

szívük egyszerre ver, nincs késés.

Az együttlét az öröm ára,

boldogság fut az éjszakában.

 

A vágy lassan beteljesedik,

váró a várttal találkozik.

Forró ölelés elandalít,

az álmok özönével csábít.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…