Posted by
Posted in

Közlekedés a múltban

Edit Szabó : Közlekedés a múltban Mozdony füstje messzire száll, kohójában szén dirigál, megrakta a masiniszta, hogy a terhét vígan húzza. . Régi mozdony, múlt időben, szén és koksz volt tüzelője, vagonjait színig rakva, viszi, ahol várja gazda. . ‘Táltos’ mozdony a síneken, hangja messziről integet, lovas kocsi megpakolva, nincs sorompó az útjában. . Mégis […]

Posted by
Posted in

A kimondott szó megmarad

Edit Szabó : A kimondott szó megmarad . Az idő sorskereke meg nem áll, holnapok sodrában tova száll, szavak és mondatok hangzanak el, halkan vagy hangosan válasz felel. . Utakon haladva visszatalál, múltadon aprózva hallgat reád, gondolatok sorjában álmokon, holnapi napra is még fogalom. . Halad az idő,szavak beszélnek, emlékeinkben még megjelennek, lelkek mélyében jól […]

Posted by
Posted in

Sajna…

Teraszon ülünk csendesen, Eszünk, borozunk rendesen. Csendben, némán beszélgetünk, Felrémlik előttünk életünk. Később szó kerül jövőről, Én lemondok a desszertről. Inkább anekdotázgatok, Így derűs perceket okozok. Van sikere másnak, nekem is. Eldöntjük az élet szép, vagyis Azt inkább, hogy éljük életünket Ha már megkaptuk létünket. Lassan telik az ember ideje, Lassan ránk száll a csendes […]

Posted by
Posted in

Reggeli

Köd üli meg egész tájat, Reggel kenjük szét a vajat. Nem látjuk így a szépségét, Ember eszi reggelijét. Közben persze elmélkedünk, A Nap mikor süt fel nekünk. Eszünkbe jut vad gondolat, Együnk reggel egy sült halat. Miután kentük vajacskát És ettünk egy sült halacskát, Elhagyja a tájat a köd, A szép látvány az örömöd. Budapest, […]

Posted by
Posted in

Mennem kell

Ázok és fázok és megállok, Lecsurgó vízre rácsodálok. Fénynyalábok a vízcseppekben, Tükröződnek a tág szememben. Ázok és fázok és didergek, Annyira lenyűgöznek fények. Arcomba ver, puha vízeső, Érzet és látvány; meseillő. Már csak fázok, lassan száradok, Eltűnnek a szép fénynyalábok. Átélt élménytől megújhodom És indulok, mennem kell, tudom. Vecsés, 1999. január 23. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Léleksivatag…

Európai stílusú haikuban Élet tövises, Szára, száradó kóró! Lélekfájdalom! * Beteges vágyak! Jó eszedbe jut, de nincs. Lélekreménység. * Ember csak tervez, Lélek meg a partnere. Jó elképzelés. * Lélekhangulat Könnyíti napjaidat? Tisztességesség. * Van küldetésed? Lelked, követ az úton? Lélekgyémántok. * Keresed amit? Aggódsz, hogy nem találod. Lét nem írt… hallgat. * Varjú a […]

Posted by
Posted in

Történelmünkről… futólépésben

Ezen, már nem lehet változtatni… Akinek nincs múltja, annak nincs, nem lehet jövője sem. Ezt igazolta és most is igazolja történelem. Ez hazánkra is nagyon érvényes, sőt ezerszeresen. Ezer év bizony, nagyon nagy idő! Volt itt már jó, meg minden rossz… verő. Csak a nagyobbakat, mint az emlékezetes tatárdúlás, Itt voltak, hódítottak, öltek és nagy […]

Posted by
Posted in

Őszi haiku csokor 3.

Eredeti Baso féle stílusban… Gyors, zuhanó a Naplemente. Vaksötét. Száradt kóró sor. * Est, sötét álarc! Hajnal, csipkézett fátyol… Suhogó fenyves. * Ködös pirkadat. Délelőtt csendes eső. Korai alkony. * Dús, harmatos rét, Fecskék elköltözőben. Lanyhuló alkony. * Hideg fényt áraszt, Fakó ezüstös csillag. Hideg szél támad. * Hold mosolyog, Felölti csillag díszét, Fönt fagyoskodik. […]

Posted by
Posted in

Őszi haiku csokor 2.

Eredeti Basho féle stílusban… Fönt alkonyodik, Bíborvörös ég-alja. Ég még azúrkék. * Esti szél kereng, Bíbortüzű ég alatt. Zöld, sárga, barna. * Kelő nap bágyadt, Táj fölött már erőtlen. Fogy élettere. * Vadludak vében, Hangoskodva vonulnak. Élnek, más tájon. * Koronás darvak Érkeznek hűvös széllel. Korai este. * Verebek, már csak Gubbasztanak, fázósan. Kopasz bokor-lak. […]

Posted by
Posted in

Őszi haiku csokor 1.

Eredeti Basho féle stílusban… Szellő se mozdul, Fán, fakult levélke lóg. Hervadó élet. * Halálát sírom Tarka-virágos rétnek. Kókadt pipacsok. * Lombhullatóként, Fák növelik az avart. Puha lépések. * Költöző madár Jegyet vált és szárnyra kél. Itten csak fázna. * Kutya bundája, Elkezd megvastagodni. Melegen-tartó. * Nap nem süt már úgy, Mint kinn a réten, […]