Az évszakok követik egymást… nyár, ősz, majd tél…

A nyár lángja idője végére, veszít a melegébű,
De nem tud semmi mást, mit tenni, ez fakad a helyzetébű.

(apeva)
Nyár
Lángja
Nem perzsel
Homokszemet.
Üres a vízpart.
*

Az ősznek, még csak pislákoló a lángja
De fellángol majd, lesz szép, nagy lángcsóvája,
Aztán meg hűni kezd, hamus lesz parázsa.

(10 szavas)
Vége a szerelmes nyárnak,
Őszi szelek kószálnak.
Kerti-padok ölelésre várnak…
*

Lassan meg fog érkezni, deres hajjal… fagycipelő tél,
Ő má’ majd jégről, zúzmaráról, vad hóviharról mesél.

(haiku)
Hűs hajnal pirkad,
Ágakra zúzmarát hint.
Közelegő tél.
*

Megfogadtam, én a végsőkig kitartok melegben-hidegben,
Csak akkor nem, ha már-majd vérjég-csapok kocognak az eremben.

Kínai versforma: „Vágyódás délre” – “Shiliuziling” 1, 7, 3, 5 Rímképlet: aaxa
Szív
Fagytól szorul, harcot vív.
Szeretet
Nélkül depresszív…
*

Lesz itt tél, megérkezik a nem várva-várt hideg,
És olyan lesz minden, mint rendesen, olyan rideg.
Magával hozza a jegyesét is, a hófúvást,
Ki még úton van… de majd átéljük ezt az áldást.

(3 soros-zárttükrös)
Havat hordva hárfázik majd a szél, éles, mint a borotvaél…
Igazán akkor lesz zord tél, ha szövetségese… a fagyos szél!
Havat hordva hárfázik majd a szél, éles, mint a borotvaél.

Igazán akkor lesz zord tél, ha szövetségese a fagyos szél!
Havat hordva hárfázik majd a szél, éles, mint a borotvaél…
Igazán akkor lesz zord tél, ha szövetségese a fagyos szél!
*

Meg fog jőni a dérlelő hidegség és megfagyasztá a virágot,
Majd az oly’ nagy-rideg hidegben, nem esik jól… gyönyörködni világot.

Vecsés, 2018. október 2. – Szabadka, 2019. január 14. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, az apevát, a 10 szavast, a haikut, a kínai versformát és a 3 soros-zárttükrös -t, Jurisin Szőke Margit, szerző-, és poéta társam. A vegyes címe: Őszi szelek kószálnak