Posted by
Posted in

For sale – / kiárusítás/

Irodalmi Rádió Az év pedagógus költője versenyén díjazott lett For sale c. versem olvassátok! For SALE – kiárusítás Hé világ! Itt van egy alig használt élet, lelkemnek rongyai kinek, mennyit ér meg? Lehet, hogy szűk neked, talán kissé feszes, máshol meg- ha kínos- jobb ha félre teszed! Foltozd meg, varrd újra, te magad szabd át, […]

Posted by
Posted in

Fohász

Fohász. Atyám, miért hagytál el engem? Hányszor és hányszor sóhajt fel az ember Csalódások, kudarcok nyomában Tört lélekkel testi vagy lelki fájdalmában Ha úgy érzi harca, célja elbukott Ideges feszültségben,még életkedve is elhagyott Ahelyett, hogy okait kutatná,keresné Mindent a gondviselés nyakába helyezné Hogy Jézus az Atyához így fohászkodott Ez bizonyítja Isten-ember mivoltát A test gyöngesége […]

Posted by
Posted in

A szél

Gurul a labda, repül egy falevél. Mondtam, hogy nincs, ki engem utolér. A nyár melegével cirógatom kezed, Izzadt homlokodból simogatok egy kósza tincset.     Hűs sóhajjal érintem fáradt tekinteted, Hagyd, hogy erős karjaimban elröpítselek. Nézd, a pergő levelek, hogy futnak sebesen, Utolsó táncukat lejtik most előttem.     Ha kedvem tartja, egy faágat rángatok, […]

Posted by
Posted in

A természet víztükörben

Edit Szabó : A természet víztükörben . Folyóparti naplemente, visszatükröződik fénye, ága látszik minden fának, a víz parti csalitosnak. . Lebukó Nap visszaköszön, árnyas fényt ad, mint egy tükör, ég alján a fénye csillan, madárszárnyak sora villan. . Hazatérnek nyugovóra, az éjszaka bujdosója fészküket meg ne találja, életüknek ez a vágya. . Elpihen a folyó […]

Posted by
Posted in

Átölelem a természetet

Edit Szabó : Átölelem a természetet . Átölelem az életet, hálát adok természetnek, hulló levél nem a könnyem, boldogság az én örömem. . Fénylőn süt rám a Nap fénye, fürdőzöm a szépségébe, sárgás levél hull a fáról, vágyaimat én szolgálom. . Parknak szélén óriás fa, a leány a kezét nyújtja, fel az égi messzeségig, letérdelve […]

Posted by
Posted in

Félárnyékos – sötétben

Életvízió Az életem, félig árnyékban, félig meg sötétségben tart! Árnyékban is csak azért, hogy mondja, sötéttel is betakart… Az életem, félig árnyékban, félig meg sötétségben tart! Őszbe borult életem… A Nap sem cirógatja lelkem. Sötétség ölel. Árnyékos oldal jutott nekem, Bánatomba belevész lelkem. * Az életem, szélárnyékban tart, hogy viharba lökhessen, Rajtam kacarászva, a kényuramként […]