(anaforás, belső visszatérő rímes, bokorrímes)
Életemben, mindig peches voltam, nem volt élettengerem,
Életemben, mindig peches voltam, sosem volt elég pénzem…
Nekem így aztán nem jutott más; van egy kicsi csermelyem,
Nekem így aztán nem jutott más; majdnem volt portengerem.

(Sedoka)
Van egy csermelyem…
Tengerről álmodoztam,
Holdfényes éjszakákon.

Álom volt csupán,
A langy, sós-vizű tenger.
Nekem a csömör jutott.
**

(anaforás, belső visszatérő rímes, 3 soros- zárttükrös)
Éppen-hogy… közben folyton, láttam a hegyes-völgy, szép tájakat,
Éppen-hogy… közben a szépség; láttattam a partszakaszokat…
Éppen-hogy… közben folyton, láttam a hegyes-völgy, szép tájakat.
*
Sok szépet láttam,
Csábító szépségeket.
Csak a látvány az enyém.

Nézni nézhettem,
Enyém soha nem lehet.
Üres kézzel távozom.
**

(anaforás, belső visszatérő rímes, bokorrímes)
Vizem néha, csak annyi volt, mint a sűrű sárban folyó homok,
Vizem néha, szinte elfogyott… én meg majdnem meder maradok…
Vizem néha, kevéskés volt, így talán magam medre maradok?
*
(Sedoka)
Csermelyem néha
Kiszárad, csak szomjazom…
Szeretetért esdeklek…

Mint partra vetett
Halacska csak, vergődök…
Eső, Isten áldása…

Vecsés, 2019. május 15. – Szabadka, 2019. június 7. – Kustra Ferenc – a verseket én írtam, alájuk a sedoka -kat, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A sedoka csokor címe: Nekem a csömör jutott