Minden forrásom belőled fakad.

Lepergő életem nehéz napjaiban
Kerestem, kutattam mibe kapaszkodjam
Sok csábításnak sikerrel ellenálltam
Vétkeim közt pedig meg-megálltam
Megkeresni az egyetlen helyes utat
Az útelágazás a Golgota felé mutat
Légszomjamban levegő után kapkodtam
Kezeimet akkor imára kulcsoltam
S láss csodát rögtön megnyugodtam
S éreztem az oxigént is visszakaptam
Szemeimet a feszületre vetettem
S akkor mindig úgy éreztem
Friss forrásvízhez jutottam
Sok-sok felesleges kört megjártam
Volt úgy, néha csodára vártam
Megoldást mindig abban láttam
Ha az ősforrást újból megtaláltam
Utamat tán már megjártam
Közben sokszor pihenésre vágytam
A gyilkos eszméket körbejártam
Más kiutat sosem találtam
Csak akkor, ha a megfeszített Krisztust láttam
Éltemben bármi jót cselekedtem
Mindig csupán azt éreztem
Minden forrásom az Úrból fakad
S mielőtt éltem megszakad
Megmártózom e forrás vizében
Vétkeimet ,hogy lemossa
S penitenciával feloldozza

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…