Posted by
Posted in

Megbántva…

Fájdalom sikolt némán lelkedből, az idő fénytelenül csörgedez… Kapkodva kortyolsz a lélegzetből: belső démonod az, mi mételyez.   Visszhanggal égnek szózuhatagok. Mondják, kiket legjobban szerettél. Életérzésed megfagyott, vacog. Mára köddé vált emlék: nevettél?   Itt az idő újra ébredezni, – mert ajándék csupán e földi lét – ne engedd szívedet összetörni,   s ne kérdezgesd: […]

Posted by
Posted in

Évszakváltó várakozó

Ballag az ősz az ablak alatt. A teraszajtó tárva-nyitva, a holdfényes este beszaladt s körülnézett egy pillanatra.   Nyomában szilajul zúg a szél, felesel bánatos panasszal. Nem adja könnyen magát a tél, még megbirkózik a tavasszal.   Szélfútta arcán pimasz grimasz, – pedig már elég öregecske – míg föld alatt kushad a csimasz, fölötte hóvirágfejecske. […]

Posted by
Posted in

Őszi homály

Ködszőttes lódent öltött ma a táj, fázós-didergőn pislákol az ősz. – Árnyalt képek, talányok a térben – míg teheti, a lankán elidőz.   Óvatos-félszeg a napnak gömbje, párapamaccsal játszik a tónál. Csillámtündérnek ágyat veteget egy facéran libegő ökörnyál.   Hancúrozó, pajkos-lenge szélben libben-lebben egy vacogó fűszál, rekettyésből menekül a pára… bú-bánat a lélekről tovaszáll.

Posted by
Posted in

Jacintó, az ezüstszőrű, kutyafülű, bélyeggyűjtő kandúr. “Bevallani a bevallhatatlant. Irodalmi Rádió összefoglaló antológia 2019”

Jacintó, az ezüstszőrű, kutyafülű, bélyeggyűjtő kandúr. Szerbusztok gyerekek. Ma, egy cicáról fogok mesélni nektek. De nem akármilyen cicáról, hanem egy bélyeg gyűjtő kandúrról. Nos, kezdődjön a mese. Hol volt. Hol nem volt. Élt egyszer egy öregember, aki egyedül élte a mindennapjait. Nagy városban élt, de a város nyüzsgése ellenére sem volt senkije. Nem is szólt […]

Posted by
Posted in

Amiről nem álmodtam

Amiről nem álmodtam. Az álom az élet megrontója lehet Visszaadhatja, mit elrontott a képzelet Lehetnek benne visszajáró történetek Bizarr képsorok, elmúlasztott szenvedélyek Várt, vagy nagyon remélt életképek Mit,ha elmúlasztottatok, jóvátehettek Az álmok kerek történetet alkothatnak Egymást követő éjjel folytatódhatnak Átléphetnek a mindennapok valóságába Befurakodhatnak az öröm, s a bánat világába Gyermekként, majd ifjabb éveimben Bezárt […]

Posted by
Posted in

Csak változó… ez a változatlan! 1/2.

Csend-filozófia – első változat, zsengén fiatal szerzőtárssal… Elmeditáltam csöndben ülve, míg élek, addig vagyok, nem változok… Meditáláskor be kéne menni a csöndembe, kulcsot nem találok. Lépcsőkorlátnak támasztom a hátam, magamban nagy rendet sikálok… * Billentyűk szólalnak, Ajtó előtt megállok most. Bekopogjak -e? Ne? * A csöndemben nincs is sikálatlan, De a bensőm nagyon kitáratlan… Lesz […]