Itt egy kesztyű, ott egy sál

Minek, hogyha jön a nyár?

Szökkenek a kapun át,

Dúdolom a nap dalát.

Hopp, de fázik a kezem,

Jó mélyen zsebembe süllyesztem.

Vacogva keresem sálamat,

Nem lehet, hogy egy bokron fennakadt?

Hópihe hull didergő tenyerembe,

Hisz jön a Mikulás!- jut eszembe.

Nosza, kívánok gyorsan egy jó nagyot.

Lehet, hogy szenteste hozzám is bekopog?

Izgatottan várom a nagy napot,

S a fa körül mindenki ide-oda toporog.

Csengő csendül, függöny lendül,

A sarki szél körém penderül.

Jól látom, hogy szán repül,

S benne egy kedves alak ül?

Piros a ruhája, nagy a pocakja

Fehér bajszát egy grincs cibálja.

Rákiáltok: Mikulás!

Hol a kesztyűm? Sapka? Sál?

Lehetek jó naphosszat,

S a fa alatt még nekem cukorka sem maradt?

Rám pillant nagy álmosan,

Csodálkozik ,,hogy mi van”?

Tényleg velem ezt tetted,

Hogy az ajándékomat elveszítetted?!

Irul-pirul nagyokat,

Sipkáján jégcsapot zavartan kocogtat.

Rákacsintok, nevetek –

Legalább nincs, mit holnap elveszítsek.

Balázs Magdolna az Irodalmi Rádió szerzője. Debrecenben születtem, végeztem iskoláimat és jelenleg is itt élek. Építőipari szakközépiskolában érettségiztem,…