Rosamaria B.
Bohóc a porondon 

(Szív)

 

Szívemre zsebet varrnék, 

szerelmem beletenném, 

mélyre, mint a kút, hogy ne lássa más, 

milyen nagy bennem a szomorúság. 


A zsebbe én is belebújnék, 

melletted én is elférnék, 

szívünk így együtt dobogna, 

zsibongva, egy ritmusra. 


A zsebből néha kinéznék, 

aztán melléd visszatérnék, 

szívem tovább dobogna, 

szerelmem átölelve, dalolva.


Szívem szívedet szeretni szeretné, 

szaporán dobban a zseb mélyén, 

ritmusát veri a vér áramlása, 

mint ahogy a vasat üti az üllő kalapácsa. 


Nem kérdezem, meddig, 

melengetnél estig, 

majd térünk nyugovóra, 

ébredünk pacsirtaszóra. 


Zsebemet kifordítanám, 

szívemet kitárnám, 

mindenem megmutatnám, 

s megváltozna nékem a világ.

 

Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.) Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei…