Csodálatos volt a múlt, örömteli,

nem ismertünk soha akadályokat.

Jutott idő egymást forrón ölelni,

átérezni hihetetlen csókokat.

 

Telt az idő, hozta a nagy bajokat,

elviselhetetlen lett szenvedésben,

emésztett véget nemérő napokat,

rohanásunk volt sokszor szembe szélben,

 

mint a futótűz a folyó vizében,

erőtlenül mélyebbre rogyadoztunk.

Tartottál engem a remény fényében,

tudtam, veled ezen is áthaladunk,

 

szívembe zártam örökre szívedet,

ezt belőle kizárni sosem lehet.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…