Mily gyanús ez a hajnal,
hideg kezével simítsa ajkam.
Testem borzolja hideg bájjal
Vágyódva nézem a paplanos ágyra.

Lefeküdnék véle, de nem teszem,
nem jön állom a szememre.
Boldog lelkem, ha itt hon vagyok,
hisz szeret az én családom.

Majd jő az est meleg karjával,
magához ölel romantikával.
Est paplanja betakargat,
míg a munkába indul lábam.

Mily romantikus az élet,
van bent szép s élvezet.
Lágy simítás s néha hideg,
de a szívben ott a szeretet.

Lám mily érdekes éjszakásnak lenni,
reflektor fényben dolgozni.
Mint egy díva sétálok az éjbe,
sikeresen meg világit a fénye.

Bármerre nézek, bámulnak engemet,
csodálattal néznek meg.
Merre megyek, s mit teszek,
hű rajongok, figyelnek.

Majd elmúlik ide ér a vége,
elfogyót a kifutó egy éjszaka mullt el.
Jő a szerelem meleg bájával,
fáradtan kortyolok a kávéba.

A napnak szép arcával,
tollat fogva álmodva
Szerelem mi oly kegyes,
mindet megtehetek, alkothatok vele.

Fehér lepel fekszik előttem
tollam vérével meg festem.
Majd életre kell egy alkotás,
tollforgató poétaként szól a vallomás.

Szívem-lelkem boldog nagyon,
hisz mindenem meg van mit akarok.
Hű barátom a toll a papír
s a családom a világi fény.

Ki elégül minden vágyam
délután bújok a jó megérdemelt ágyba.
Aztán újra kezdődik minden
hisz dívaként élem életem.

Hát ez az élet így élek,
boldog vagyok az életben.
Vannak, emlékek mik fájnak s szépek,
én így vagyok tökéletes ember.

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…