Örök árny

Világot megváltó vágyakkal indultam,

csak a csillogó rózsaszín ködöt láttam.

Az út elejét szinte szárnyalva tettem,

kitartásommal hamar előre értem.

 

Később egy árnyékot ugyan felfedeztem,

amitől titokban kicsit megijedtem.

Nem lehet ez komoly akadály előttem,

tovább haladtam, közben bízva tűnődtem.

 

A homály többé nem tágított előlem,

riasztó félelem tört már ki belőlem.

Akkor egy koromsötét verembe estem,

senki sem sejtette, mi történt ott velem.

 

Így vakon, apránként tapogattam tovább,

lett a helyzetem napról napra furcsább.

Nem hogy szín nem volt, de nem látszott árnyék se,

testem és a lelkem kérése százféle.

 

Teljesen innen soha ki nem mehettem,

a rózsaszín álmot végleg elvesztettem.

Ritka helyzetemmel kezdek megbékélni,

fénytelen úton vagyok kénytelen menni.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…