Holle anyó a dunyháját szorgalmasan rázza,
Hópihéket hullat le a varázslatos tájra.
Hófehér látványt küld az egész nagyvilágra,
Dombokra, hegyekre, s magasodó fákra.

A télapó dús szakállát gonddal fésülgeti,
Szép legyen, ha meglátja őt Matyi, Lili, Peti.
Pizsamáját félreteszi, piros ruhát vesz fel,
Elindul a messzeségbe, amint jön a reggel.

A manócskák a csizmáját kifényesítették,
Szán talpa is csillog-villog, nem kell arra festék!
Rénszarvasok izgatottan indulóra várnak,
Megszólal a mikuláskürt, s fellegekbe szállnak.

A jó öreg teli zsákot emel a hátára,
Végre minden készen áll a rénszarvas vágtára!
Hosszú útról megérkezve a földre leérnek,
Következő napok alatt sok élményt megélnek.

Kinyitja a nagyszakállú feneketlen zsákját,
Krampusz tartja mellette a világító fáklyát.
Itt-ott lakó kisállatok köré sereglenek,
Hogy nekik hozott ajándékból egyet elvegyenek.

A cinege cipőt kapott, a nyuszika sapkát,
Bagoly úr egy szemüveget, a legjobbik fajtát.
A gólyának pólyát adott, házat a csigának,
Mókusnak egy kiló diót, medvebocsnak ágyat.

Továbbindul mosolyogva. Várják a gyerekek
Hogy megpucolt csizmájukban ajándékok legyenek.
Előkerül a nagy zsákból baba Erzsikének,
Csokoládé Tomikának, egy könyv Esztikének.

Bandikának finom banán, Márknak egy plüssmaci,
Puha sálnak örül nagyon Sanyika és Saci.
Kati, Ákos és Julika kapnak egy-egy labdát,
Mit ad még a mikulás? – Zsuzsikának almát.

Mindenkinek jut ajándék, s ha elfárad holnapra
Szeretetét teszi oda mind az összes ablakba.

Nyíregyháza, 2019.12.05.

 

 

Szabó Veronika az Irodalmi Rádió szerzője. Nyírteleken, egy nyolcgyermekes nagycsalád harmadik leányaként születtem. Az általános iskolát szülőfalumban, a…