Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Utazz, élj!

Rózsa Iván: Utazz, élj! „Same, same: but different!” – Az ember ilyet könnyen kijelent. Más, más: mégis ugyanaz! Utazz, élj; nehogy bármiből is kimaradj! Budakalász, 2019. november 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Égtájak, emberek

Rózsa Iván: Égtájak, emberek (Haiku-füzér) Norvég fjordok és Versiliai partok: Bennem Észak, Dél… Kelet és Nyugat: Angkor, London és Ronda Korántsem ronda! Venezuela, Dominika, nem csupán Nevetek vonzó… Egyesültek is Emberek, emlékek: táj, Kép – utak után… Tuniszi bazár Réme most csendesebb, de… Új utat remél! Korántsem mondja Még a hamut mamunak: Előtte az út! […]

Posted by
Posted in

Kell,hogy egy névnek jelentése legyen

Kell, hogy egy névnek jelentése legyen Jézus a szívemben a szeretet jelenti A békét, a jóságot az áldozatvállalást Ki az emberiségnek kitárta a szívét Ki az ellene vétkezőknek megbocsátja bűnét A megalázottságért,a kereszthalálért Elhullatott véréért igazolta emberi létét A próféták évszázados jövendöléseiért Mély bölcsességéért, s a feltámadásáért Mindenkinek bizonyította Isteni kilétét A Sátán mindezt világosan […]

Posted by
Posted in

Globális helyzet

Mi lesz veled te születendő gyermek, ki egy kopár földön éled életed? Porviharok közt léted tengeted. s forróság is elviselhetetlen. A gépek szmogját szívhatod testedbe, naponta műanyaggal etetnek. Nem lesznek már élhető tengerek, az iható vizet is csak keresheted. Bizonyos állatokat, növényeket már csak régi képekről ismerheted. Meddig mehet ez így tovább Emberek? Ébredjetek! Máris […]

Posted by
Posted in

Virágnyílás idején

A nyár mélyen benyújtózkodott az őszbe, cirógatásával a múlást legyőzte. Becsapta a már szunnyadó virágokat esendő bimbóik újra kibomlottak.   Olyan ez is, mint a késői szerelem, lángra lobban, aztán elmúlik hirtelen. Legszebb színeikben vígan virítanak, az első hűs légáramtól elfáradnak.   Megkopik a fejdísz, erőtlen lesz a szár, a gyenge fénysugár is el-elbujkál már. […]

Posted by
Posted in

Kis lak

A fák közötti kis faház rejtőzködik, befedte tetejét vastagon az avar. A nap is csak időnként bekéredzkedik, csend honol mindenütt, de a látvány pazar.   Mozgás nem látható, talán csak néha van, a tájba tökéletes a beolvadás. Valójában naponta van használatban, a csodák a vendégeket idecsalják.   Édes melegét belül csak az adhatja, -bármilyen szédítő […]

Posted by
Posted in

Az idő múlik

Elindulunk, visszük, be is adjuk, kinézzük, megvesszük, befizetjük, választunk, megrendeljük, elhozzuk, kiváltjuk, leadjuk érte megyünk.   Nincs egy röpke, nyugodtabb pillanat, hogy lássuk az órát tudatosan. Így majd le is késsük a vágyakat, vagy utolsóként kapjuk biztosan.   A nap folyamán legfeljebb sorrend követhető, nem a rászánt idő. Háttérbe kerül már az értékrend, az önös […]

Posted by
Posted in

Felhívás keringőre

Felhívás keringőre! Szennyezik az étert trágár – ocsmány szavakkal Céljuk, hogy a figyelmet terítsék szét magukkal Parlamenti patkóban vagy kint a szabadban Akár nemzeti ünnepen az emlékezők soraiban Pofátlanul beülnek a miniszterelnöki székbe Már elképzelik magukat a regnáló helyébe Tanácsadóik kifundált ravasz politikájuk Ily tevékenységük miatt majd felfigyelnek rájuk Mivel lehetne hát betapasztani a szájuk? […]

Posted by
Posted in

Boldog élet a rongy élet?

Az élet, új megoldást Nem kínál, de ötletért kiált! Bíz megbolondult! Hidd el, nem mostohád az élet, Hidd! Neked is tartogat szépet. * Az harcba befásultam, De küzdés elkerülhetetlen. Van boldog élet? Hidd el, Téged is van, ki szeret, Hidd, hogy lesz, aki nem mond nemet. * Az időm nem állhat meg… Észrevételezem; öregszem. Van […]

Posted by
Posted in

Haza csak egy van

Haza csak egy van Ami hosszú éltem során szívembe vésődött: Haza csak egy van mi bölcsőmet, Majd küzdelmes éltemet ringatta A sok bút ,bánatot mi ért, elaltatta. Óvott a viharos széltől, az előítéletektől A szívembe markoló buja képzetektől A testidegen izmusok kelepcéitől A csüggedéstől, a lelki szenvedéstől Csak egy dologtól nem:a feledékenységtől Ez ejtett rabságba, […]