Posted by
Posted in

A koldus és a remény

  Annyiszor csalódtam az emberekben, annyiszor feladtam mindet. De az utolsó pillanatban jött a szeretet, rájőve harcolnom kell mindennel. Ha ember akarok maradni, ebben a romlott életben. Ha szegényen is de reménnyel, ha koldusként is élem az életem. A gyávák menekülve dobják el az életet. kapzsik gonoszak mástól mindent elvesznek. Az önteltek semmivel nem törődnek, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tél

Rózsa Iván: Tél Fagyott földön ványadt varjú magvat keresgél. Nem buta, ő is tudja, beköszöntött végleg a tél. A hideg napokat túl akarja élni, új tavaszt remél. Alszik a természet, a hótakaró alatt csak falat kenyér. Elég lesz pár szem morzsa; egy madár ebből is megél. Barátja Assisiből, anno emberektől is ily szerénységet kért. Nem […]

Posted by
Posted in

Siess Rudi

Edit Szabó : Siess Rudi . Bejárta a fél világot, fehér szakáll vígan szállott, hű pajtása, szép szarvasa repítette házról házra. . Minden gyerek ablakában ki lett téve kis csizmája, ajándékot nékik vitte, legyen öröm mindenkinek. . Pihenőt tart havas tájon, Mikulás apó szól fájón, siess Rudi, hű barátom sok gyerkőc vár ajándékot. . Repülj […]

Posted by
Posted in

Megérkezett a tél a lelkünkbe

Megérkezett a tél a lelkünkbe Megérkezett a tél a lelkünkbe De a szívünket örök tavasz köszönti? Még ringatózunk egyszer a természet ölében Talán még sütkérezünk a szeretet melegében Ám lassan a Kárpátok bércei is lefagynak Eljön az idő.hogy egyszer majd leolvadnak Félek:addigra csontjaim is jégheggyé válnak Várhatom a tavasz hirnökének érkrzését? A hóhegyektől síró erdők […]

Tél
Posted by
Posted in

Tél

Tél Hó bele-,bumm-bele, orrod pirosán kivirul Tél szele csípi az arcod, mosolyod kipirul Szán nyomain suhanó por hava fellege kél Lábam alatt ropogón porzik, a pelyhe zenél Fagynak a tél, violát rajzol a jég üvegén Rügy didereg ma, havas fának az ága hegyén Felveszi ködsüvegét, táncol a fény, velem él Zúzmara izzik a földön, szeretőt […]

Posted by
Posted in

A kelekótya Mikulás

Itt egy kesztyű, ott egy sál Minek, hogyha jön a nyár? Szökkenek a kapun át, Dúdolom a nap dalát. Hopp, de fázik a kezem, Jó mélyen zsebembe süllyesztem. Vacogva keresem sálamat, Nem lehet, hogy egy bokron fennakadt? Hópihe hull didergő tenyerembe, Hisz jön a Mikulás!- jut eszembe. Nosza, kívánok gyorsan egy jó nagyot. Lehet, hogy […]

Posted by
Posted in

Gyűlölet 2

Gyűlölet 2 Mi szülte az Orbán gyűlöletet? A neokommunista internacionálé A Kádári nosztalgia Mint évszázados amnézia A gyűlölet a tudatlanság apotheozisa Mert születtek hamis próféták És születtek hamis Krisztusok Kik a teremtő Istentől elrugaszkodtak Az eltévelyedtek,s megtévesztettek Sajnos késő lesz, mire megdöbbennek megdöbbentek Ezért virrasszatok,s tereljétek nyájatok Lelkiismeretetekre hallgatva harcoljatok Mert a gyűlöletet a hazugság […]

Posted by
Posted in

Ó, Gerda!

Ó, ha már hancúroznál, Gerda! Játszhatnál hancúrléccel, még ma. Akarhatnád élményt, Puhítanád, keményt! Gyűrődjön lepedő, ágy rongya… Ó, ha már csókolóznánk, Gerda! Ölelnélek… test mandátuma. Lécet, alkatrészként Fognád… adna élményt! Emlékezetes… nap dátuma? Ó, ha már vágyódnál, Te Gerda! Izzadva várnám, lesz szerda? Akkor ismét jöhetsz, Vágyaddal feltölthetsz! Csak nem lesz defektes a verda? Vecsés, […]

Posted by
Posted in

Még ma velem leszel a paradicsomban

Még ma Velem leszel a Paradicsomban Milyen furcsa világban élünk Hol a két világvallás azzal méltatja tetteink, Hogy földi útunk zárásaként Mérlegre téve: hogyan éltünk törvényei szerint A Biblia és a Korán sorait idézve Még ma Velem leszel a Paradicsomban Krisztus és Allah igéretét magáévá téve S ezen kinyilatkoztatással benne reményt keltve Nagy hatással bír […]

Posted by
Posted in

Lépteim koppannak az elhagyott parkban “Kedves ” Élő Irodalom – Élő Könyv Műhely Antológia 2019

Lépteim koppannak az elhagyott parkban   Lépteim koppannak az elhagyott parkban, Öregszik az ősz szíve a rőt avarban, Pillekönnyű szellő futkároz az ágon, Elmúlt éveimbe újra visszavágyom.   Könnybe lábadt szeme az indián nyárnak, Mint régi kedvesemnek, annak a lánynak, Kinek emlékét takargatja az ősz, Emlékezetem nála mégis elidőz.   Emlékszem a fűzre, patak fölé […]