Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fokozatok vége

Rózsa Iván: Fokozatok vége Ok, okozat… Életminőségben azért van pár fokozat… Élet végén, közepén… Megtalál téged a türelmes, bölcs erény… Budakalász, 2019. szeptember 11.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hol vagy?

Rózsa Iván: Hol vagy? Vaknak kell lenned, hogy érezd a világod? Zárd ki magadból a szennyes külvilágot! Túl sok, túl sok a zavaró tényező: Hol vagy, ó, hol vagy szebb jövő? Budakalász, 2019. szeptember 9.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ars poetica

Rózsa Iván: Ars poetica Értelmes, tartalmas életet élni! Senkitől, semmitől sem félni! Csak ennek van értelme, lételeme: De a világ egyben az érzékek tere, terepe… Budakalász, 2019. szeptember 8.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Látszat! Láttad?

Rózsa Iván: Látszat! Láttad? Hazugságban jobb élni vagy sehogy?! Hülyítenek téged, és ezt te hagyod?! Ez neked egy totál kényelmes állapot?! De azért vagy ember, hogy kerüld a látszatot! Budakalász, 2019. szeptember 8.

Kinevető poszt
Posted by
Posted in

Kinevető poszt

Levendulaméz és borecet csókjától fűszeres életünket befőttekbe töltöm,  az élet sója édesíti így a kamrám polcait – vagy nem, de jól hangzik a körmondatokba csomagolt, vélt szellemes posztokat megosztani, mert weboldalam egója, akár mint a “Marcsi fakanala” – vagy mi, rólam szól. Annál is inkább, minekutána lesz a közhelyes bejegyzés tárgya az elcsépelt mondatok drámája, […]

Posted by
Posted in

Féltékeny az ég, csak szemlélődik ridegen “Álombefőtt ” Pedagógus alkotók Antológiája 2019

Féltékeny az ég, csak szemlélődik ridegen   Féltékeny az ég, csak szemlélődik ridegen, Csúfondáros kedvel, mint a legtöbb idegen, Mint a határban kint rekedt tavaszi eső, Mint a száraz szomjas föld, mely csak haszonleső.   A hold árva madárként tengődik kenyerén, Patak alján, vízmosásban, a fák tetején, Kötve gyászkoszorút az ég horizontjára, Csakhogy a figyelmet […]

Posted by
Posted in

Színesedik az ősz…

Ősz ábrázolás versben és tankában… Taposom az avart, és csak, lassan lépkedek, Elmúló, nyári, meleg nyomokat keresek. De, már megjött az ősz, lehullott mind, az a sok-sok levél. Avarban csendet keresek, de nekem a vihar zenél. Lábam nyomán sehol virág nekem nem fakad, Ezt tudomásul veszem… szívem beleszakad. Még a lelkemben van az izzadós, nyári […]

Posted by
Posted in

Molyrágta élet

Életkérdésekről, versben és apevában Molyrágta már ez az élet, Molyirtótól büdössé lett. A régi télikabátom is már moly járatokkal telt, Hallom, most is buliznak… az életem meg eltelt… Kopott rongyos lét, Nem épp nagy tét. Élni még? Csakis Kín. Itt A vég. Miért bújsz? Állj ki elé! Úgyis rád talál. * Én nem voltam és […]

Posted by
Posted in

Ez az élet

Hó Tisztán Születtem. Fényből, sárba Taposott a sors. Mint A hó, Tisztának Lettem. Sárba Tiport az élet. Tisztaságból a szennybe csöppentem, ez az élet. Az életem a fényből nagyon sötétbe tévedt. Nem jobb, ha sírok-rívok, panaszkodok, hisztizek, Ezt kaptam osztályrészül, így múlnak el az évek. Nem sopánkodok… Az mit sem ér. Élni kell, Míg van […]