Posted by
Posted in

Nagybátyám és a gólyák

Augusztus végétől szeptember közepéig a gólyák csoportokba verődve gyülekeznek, keringenek, szállnak a rétek, legelők, falvak felett, készülődnek a nagy utazásra. Amint az utolsó csoport is kis ponttá zsugorodik az ég alján, megtelik a szemem könnyel. Nagybátyámat juttatják eszembe. Kis baranyai falu utolsó házában lakott, mögötte lucerna táblák, kukorica, búza mezők. Amolyan csodabogár, feltaláló-féle volt, sorra […]

Posted by
Posted in

Háború végtelenségig… mégis együtt

Hétköznapi pszichológia Együtt élnek rokonok és úgymond idegenek… Rokonok a nagyik, szülők, az édestestvérek… A házasok egyik fele, bizony jövevények… Mindenkinek más a homlok-, és az ujjlenyomata… A lelke is más, ez meg „milyen ember” lenyomata… Az agyi képzetek ész, intelligens lenyomata… Nincs, tehát két ember, akik… teljesen azonosat akar, De, amit akar, azt a […]

Posted by
Posted in

Őszi napsütésben

Kirándult a vihar is, kutyafuttában… (3 soros-zárttürös) Az őszi napsütésben álmosan susogtak a falevelek, Napsütés, nyárias ízt vitt a lombokba… éltek a levelek. Az őszi napsütésben álmosan susogtak a falevelek. (10 szavas) Ősznek fénye fürdette a faleveleket, Nyár nedűje még éltette őket. * A felhősödés hirtelen elkezdődött, Magasban a sok esőfelhő előjött… A felhősödés hirtelen […]

Posted by
Posted in

Őszi napfényben

Ki a kicsit nem becsüli, nagyot nem érdemli (3 soros-zárttükrös) Szobámban a pamlagon elpihengetek, Napfénynek a hasamra utat engedek… Szobámban a pamlagon elpihengetek. (senrjú) Még dédelget Fénye, féltőn körbefon. Testemnek gyógyír. * Ez persze, már így szeptemberben nem egészen az igazi, Jöjjön, aki tud jobbat, jöjjön, adjon tanácsot valaki… Ez persze, már így szeptemberben nem […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jisei

Rózsa Iván: Jisei Most Isten szólít, De korántsem kényszerít, Csak a zord halál… Budakalász, 2019. szeptember 3.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ősz

Rózsa Iván: Ősz Nincs már nagy hőség – Színes leveleikkel Üzenik a fák… Budakalász, 2019. szeptember 3.

Posted by
Posted in

Egy csésze kávé

Edit Szabó : Egy csésze kávé . Vendéglő teraszán tündököl a szépség, álomszép formában hófehér jelenség, asszony ül székében csipkés ruhájában, abroszon felszolgált, gyönyörű pohárban kávéja illatoz, fogyasztásra várva. . Nem látni a szemét, mire is gondolhat, fekete szemüveg,keresztben a lába sötét haját magasan kontyba csavarta, egyenes háttal ül ugyan mire várhat, öröme- bánata elvész […]

Posted by
Posted in

A fény gyümölcse

Égen időző Isten hű szolgája melegét ontja a domb oldalára, hol hamvas gyümölcsök érnek a fényben, buja bokrok ágán fürtökbe fűzve. Mélyről eredő gerincük tartását zúgó zivatarok meg nem ingatják. A gömbölyded szemek, mint szomjas lelkek, isszák az áldást, mit az ég teremtett, s miképp a szent emlő éltető teje, csorog teljes testük gyógyító leve.

Posted by
Posted in

Nagyon vártalak

Edit Szabó : Nagyon vártalak . Fellobban a remény, megjöhet a párom, minden gondolatom hozzá továbbítom, úgy várlak kedvesem, siess hozzám haza, ölelő két karom állandóan nyitva. Szakadhat az eső, két szemedben látom, lehet a forró nyár, pillantásod várom, messze vagy én tőlem, szerelmes életem, két karod öleljen, testünk érintkezzen. Érzem szívednek forró dobbanását, érezzed […]