Posted by
Posted in

Kövér asszony monológja

Terebélyes asszonyként állok a tükör előtt. Melyik ruhát vegyem fel? Ha deréktájon nézem magam, mindenből kidudorodik az iszonyúan vastag hájam, ami őszintén mutatja meg sokszázalékos zsírtartalmamat. Ha testem felső részére tekintek, hatalmas melleimet látom, amik szinte kiszúrják a feltűnően rám bámuló férfiak meredező szemét. Ha meg egészben szemlélem a testemet, úgy nézek ki, mint egy […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nem adtad az agyad!

Rózsa Iván: Nem adtad az agyad! (Bada Tibornak, posztumusz) „Mint Dada destroy dekrétum!” – Így kellett ennek lenni, punktum. Hol lehetsz most Bada; pokolban, mennyben? Szerintem; ott, ahol lányok zsongnak; mindkét helyen… Nem adtad az agyad a másvilágon sem: Sem Istennek, sem Sátánnak; senkinek sem… Tisztel mindkét játékos, mint független művészt: A seggnyalók büntetése viszont […]

Posted by
Posted in

Kánikulában

Kánikulában ! Mintha az idő felöntött volna a garatra Nem tud megállni saját lábain Ontja csak ontja a meleget zsákszámra Nem férne már fel a szamár hátára Tartja magát,nem mozdul nem tágít Mint a csökönyös szamár,nagyokat ásít S az izzadságtól mindenünk átázik Hűsítőért a gyermek mindenütt lármázik A figyelem lankad, a termés pedig szikkad Ilyen […]

Posted by
Posted in

Tér közepén acélszobor

Edit Szabó : Tér közepén acélszobor . Kihalt szürke a táj, valóság talaján csak egy szobor áll, szögletes alapján. . Oszlopon lámpa ég, világít lefelé, ember neki dőlve mereng a semmibe. . Támaszkodik mélán, vágya is volt talán, keménykalap arca, vonását takarja. . Kockakövek körbe, könyvet tart a keze, látja a betűket, szíve vajon lüktet? […]

Posted by
Posted in

Tengetem végtelen életem…

Tengetem, végtelen életem… Végtelen életem, tengetem… Életem végtelen, tengetem… Ezt nem! Nekem ez elegem… Életben szerencse szerepe fergeteges, Nekem nem lehetne életem elégséges? Nekem nem megy, nekem nem szerepel, de Életem mentes lenne… helyes cselekedettel. Mézes méhecske, legyek, repkedve, de Nem, én rengetegben megyek, epekedve. Ellenséges tereken megyek, ezeken evezek, Éktelen élet tengerén… rengetegben elveszek. […]

Posted by
Posted in

Furfangom

(Septolet) Furfangom Fölkavarom, Nem gyónok, Cicáskodok… Csavaros észjárással fejtegetek… Józanul dülöngélve hergelgetek… Jótékonyságból, keresztbe teszek… * Érthető válasz adni, Értelmet… választani. Gondolkozzon hallgató, Csepeg csobolyó… Haldoklik öreganyó. Kinek furfangosodjak? Majmoljak? * Ördög nem alszik, Nem hörcsög… antik. Gyűlölet csöpög, Zömöken röhög, Röfög… Lét göcög, Cöcög… (Bokorrímes) Ördög nem alszik, még csak kicsit sem pihen, Lazán […]

Posted by
Posted in

Gonosz indulatok

Hétköznapi pszichológia… Van, kit állandóan természetes, gonosz indulatok, hátsó szándékok vezetnek. Erről lemondani, ezen változtatni az érintettek nem tudnak. Akinek természetes, hogy az élet dolgaihoz, hozzáállásai ilyenek Az Nagy bajban van, ha ez természetes életvitel, élni csak így tudnak. Bizony az ilyen torz, beteg lelkek… okozói tragikus következményeknek. Vecsés, 2018. március 10. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Az időm sürget!

Hétköznapi pszichológia… Hangosan ketyeg az életórája mindenkinek, Nekem is, de vajh’ meddig van fölhúzva? A ketyegés mulasztja, elfogynak az életpercek, És Lassan majd lejárt, élet nagy játéka. Időm sürget, életem miért is, ti múló percek? Vecsés, 2017. június 5. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elfogynak

Hétköznapi pszichológia… Az éveink elfogynak, De, hogy mennyi van, senki (miért?) nem mondta. Végleg le, mikor fogynak? Tán’ Elvész, vagy újrakezdődik évek sora? Halál szól; biz’ nem fognak! Vecsés, 2017. május 31. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Látszólag

Hétköznapi pszichológia… Látszólag asszimilálódik az ember, Mert, ezt akarják hinni a többiek. Lélekbe persze, hogy… ilyet nem mer, S Piszkálják a többiek, a fenegyerekek. A sors majd, úgyis közbeszól, bekever. Vecsés, 2017. június 4. – Kustra Ferenc