A jég varázslata ül a tájra,

nincs hó, mindenütt merevség.

Így bújt a szívembe is a keménység,

mitől e tél próbára tevő érzés.

 

Kietlen, nem mozdul a rémség,

jöhetne legalább hó, fehérség!

Széllel, tombolással járna,

de mégis egyszer elolvadna.

 

Évek óta várom a változást,

nem jön más, csak jég, nagyobb jég.

A távolság nő, kérgesedik a szív,

nincs oltalom , mely csillapít.

 

Nem lehet már a barlangban bírni,

lehet széjjel nézve könyörögni.

Legyen már más, valami változás,

akár foltossá is válhat a világ!

 

Hiába az összes gyötrelem,

a jég áll, kitart, végtelen.

Nem maradt már senki velem,

de két jó barát azért jutott nekem.

 

 

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…