Mióta ismerlek,

Mióta szeretlek,

Elpárolgott belőlem

A féltékenység,

A harag,

A tehetetlenség.

Csak virágzó fák vannak,

Csak üde rétek,

Temérdek jó lélek,

Csak ennyi van:

Egy szép élet.

Nincs többé csalódás,

Nincs többé kín,

Csak a szeretet van,

S ez elég lesz így.

Egy pici szikra,

Mely nagy tüzet gyújt,

Lobog a lángcsóva,

S mi kordában tartjuk.

Együtt.

Csak mi.

És a szeretet.

Csorba Viktória az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenegynéhány éves lehettem, amikor először papírra vetettem kezdetleges írásaimat. Mint hogy Fekete…