Jajj a legyőzöttnek!

Az őzcsorda elhagyta rejtekhelyét
A veszélyérzetük is elpárolgott
Előcsalta őket a tavasz lehelete
S végül ez lett egyikük végzete

A vadász fegyvere könnyen eldördül
Éltet kioltani mindenütt egyszerű
Lehet vértelen úton, lelki terrorral
Napjainkban akár politikai bosszúval

Az ember árnyékát nem veszítheti
Kíséri hosszú – végtelen utakon
Időnként felhangzik lelkében a bölcsődal
Figyelmeztet, gyakran az emlék is meghal

Jajj a legyőzöttnek, évezredek óta
Viszhangozza az ember, a természet
Ha kicsavarják kezéből a stafétabotot
A győztes megtapossa s földbe gyömöszöli
Minden megszületett józan gondolatot

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…