(LIMERIK)
Ó, Drága Cunci… netalántán?
Mindig veled vagyok, vágy álmán.
Meg fogok őrülni,
Ha nem hagysz szeretni!
Képzelőerőm egy hurrikán.

Magamon érzem tekinteted,
Olvasom képzeted, érzelmed,
Szemedben a vágyat…
Testemen a szádat!
Bárcsak tudhatnám a lakcímed…
*

(3 soros-zárttükrös)
Elképzeltem, bárcsak simogathatnám a cuncikát,
Aztán meg tovább álmodnék, és szőném a fabulát…
Elképzeltem, bárcsak simogathatnám a cuncikát.

Képzelem: Kezed bársonya kúszik testemen,
Mily csodás érzés! Vajh’ elárul tekintetem…?
Képzelem: Kezed bársonya kúszik testemen.
*

(10 szavas)
Cuncikám, Te… Édes, Áldott,
Vágyott!
Szemem megállóban, már sokat látott…

Már láttalak… Nem ismerlek…
Mi történik velem…? Érzéseim oly hevesek!
*

(bokorrímes)
Szinte vizsgadrukkban vagyok,
A buszban feléd haladok…
Gomb. Nyomom… Kell, mert leszállok!

Indul felém… – Van Isten! – Vajon megérinti vállam?
Mint a kocsonya, reszket testem, kezem és a lábam.
Ma nem volt szerencsém, hazakísér a puszta vágyam.

Vecsés, 2018. október 11. – Szabadka, 2018. október 17. – Kustra Ferenc – Mind a négy versformában az elsőt én írtam, a másodikat (a női oldalt…) szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A munkája címe: Uralod az elmém