Arctalan éjszaka,
Megyek, a padló meg recseg.
Sötétben nem látok.
Néma sóhajtás simogat,
Forró pillanat csalogat.
*
Oly’ szomorú öröm
Is hozhat szép-új életet.
Nagy sorsfordulóban.
Csendesség szól, beszél hozzám,
Ajkára léted rajzolnám.
*
Fedetlen testtel, csak
Üljünk csendben, hallgatva éjt.
Szem csukva, nem nézünk.
Gondolat űz, hogy lássalak,
Éjszakákon csodáljalak.
*
A hasábok fénye
Szép árnyékot vet a falra.
Tüzecske, melegít.
Érintsem meg, csak arcodat,
Vigyázzam még az álmodat.
*
Még visszanézek az
Utamon. Látom, lemaradt.
Előnyöm, még nőhet!
Múltam, ha utánam futna,
Téged jövőmmé karolna.
*
Magány, éjszakákon…
Éber és nem hagy aludni.
A lepel is sötét.
Te nem vagy, nem látlak többé,
Hullócsillagként válsz köddé.

Vecsés, 2019. augusztus 26 – Mórahalom, 2020. január 12. – Kustra Ferenc – A HIAQ csokrot én írtam, alájuk a TANQ verset, szerző és poéta társam, Farkas Tekla.