Vendike

Elkápráztat legkisebb unokám mosolya
Olyan, mint egy égből leszállt angyalka
Hutcutsággal kicsit félre csúszik az ajka
Szemét száját tágra nyitva talán bekapna

Mihelyt megszólal a város déli harangja
Odaül az asztalhoz, hogy ebédjét megkapja
Dupla porcióját aztán szélsebesen befalja
Párnácskájával fejét ágyában alvásra hajtja

Miután felébredt lebotorkál a kanyargó lépcsőn
Anyja öléből szeme fennakadt a TV képernyőn
Mit hozzak kérdésemre suttogva kérdi: Mit?
A szülei által megtiltott szitokszót rebegi Csokit

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…