De szép, de szép, de szép
az égszín, türkiz ég,
a kék, a kék, a kék
tavaszi égi kép.

S a hab, a hab, a hab
a tiszta lég alatt
halad, halad, halad,
dagad, majd szétfakad.

És a Nap csodája:
sárga, sárga, sárga,
légi tér virága.
Egy világ csodálja!

S a szél, a szél, a szél
leng, lengedez, kísér.
A fény elől kitér,
suttog, simít, beszél.

A lét, a lét, a lét…
Éltét reméli még
a Föld, az ég, a lég.
Szeretned illenék!