(10 szavas duó)
Ifjoncként sok minden megtanultam,
Sok, okos és jó dolgot hallottam.

Anyám, te meséltél is nekem,
Belőled bíz, nem volt elegem!
*

(10 szavas duó)
Bár engemet nem szidtál, nem veszekedtél,
Engem, naponta pofon vertél.

Anyám ilyen voltál, okot nem adtam,
Felnőttem, közben pofonokat kaptam!
*

(Septolet)
Érdekes,
Fölséges,
Ha bánatos voltam,
Mindig álmodoztam.

Közben felcseperedtem,
Tanulásban voltál segítségem,
Akkoriban, reménységem!
*

Én a kisfiad, azt hittem, hogy ez így egyben a szeretet,
De nem az volt, külön lett bennem a sajátos hőn szeretet.
Belém ültettél félelmet, ami kísérte szeretetet.

Felnőttként a szeretet maradt,
A félelem lassan elapadt.
Felnőttként a szeretet maradt.

Te viszont öregedtél és megváltoztál.
Igyekeztél is, de már el nem rontottál.
Te viszont öregedtél és megváltoztál.

Bizony nagyon gyűlölködtél, utcán, a túloldalon mentél,
Ha véletlen beszéltünk indokolatlanul heveskedtél.
Magyarázatot énnekem, soha nem adtál,
És nagy családi házat idegenre hagytál.

Anyám, anyám, életünk végül nagyon félrecsúszott,
Szeretetre tanítottál, de az köztünk elúszott.
Anyám, anyám, életünk végül nagyon félrecsúszott,

Vecsés, 2020. április 10. – Kustra Ferenc