Magányosan mélázok a homályban,

senki nem jár ideáim nyomában.

Szívem haloványan dobog magában,

változást akar ebben a formában.

 

Rezgéseket észlel a messzeségben,

hevesebben ver titkos rejtekében.

Színe fényt kerít melegedésében,

várakozás vágya ölelésében.

 

Valami mozdult, egyre közeledik,

a lét foghatatlanul epekedik.

Szívem szikrázó pírban settenkedik,

gyönyörbe öltözködni merészkedik.

 

Érkezéskor az óhaj nyújtózkodik,

boldogság magaslatról gondoskodik.

Tűzvirág színében felágaskodik,

végleg az állapothoz ragaszkodik.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…