Vigyem a nemjeimet

vigyem a könnyeimet

mondta Gábor

folyvást kellene neki egy gyújtó

és folyvást meg akar szabadulni egy csomó gyújtótól

aztán nyitott lélekkel

elvonult meditálni,

hogy az életből már csak a jót

csak a gyönyör(ű)t vegye észre…

2oo9. aug. 7.

Aztán: 
- „Halló! Bizonyos, mi nem kellene együttéljünk”...

- Nem is…

Lyukas kalapból idevetett

nyárvégi

jókedvű

könnyed

pajzán

alamizsna?!

Csak hallgatok…

Téves kapcsolás.
(Csak úgy magamban: Köszönöm neked Atyám, hogy nem vittél kísértésbe engem!)


 Gábor tanyán élt, mindenki elhagyta. Utálta a szexet, az összefonódás minden formáját elmélkedés és tapintás síkján szerette.

Egy közösségi oldalról véletlenül tudtam meg, hogy Budapesten autóbaleset érte.

Kár érte, volt benne valami megfejthetetlen vonzerő. 

És volt benne valami, amit ő saját maga sem tudott megfejteni....